2011.06.14.
07:45

Írta: arusl

A fólia

Biztosan láttatok robogó vonatot, robogó vonatnak mozdonyán csillagot... Na nem ezt a szép és kedves versikét akarom elmondani, hanem megkérdezni, hogy biztosan láttatok robogó autót, robogó autó ülésén huzatot? Hm? Na nem plüssöt és textilt, meg bőrt, hanem nylonfóliát, amit még a gyárban tesznek rá. Aztán az úri sofőr meg nem szedi le, mert olyan sikkes...

Biztosan láttatok robogó vonatot, robogó vonatnak mozdonyán csillagot... Na nem ezt a szép és kedves versikét akarom elmondani, hanem megkérdezni, hogy biztosan láttatok robogó autót, robogó autó ülésén huzatot? Hm? Na nem plüssöt és textilt, meg bőrt, hanem nylonfóliát, amit még a gyárban tesznek rá. Aztán az úri sofőr meg nem szedi le, mert olyan sikkes...

 

Valamikor a nyolcvanas években a Gyergyó melletti hegyekben gombászni mentek: a nagynéném, a lánya, meg a sógornőm.  El is eredt az eső, bőrig áztak, s lecsorogtak az aszfaltútig, hogy hazastoppoljanak. Nagy nehezen, többszöri sikertelen próbálkozás után végre megállt egy autó (na nem ugyanaz az autó próbálkozott megállni...) egy csillogó 1310-es TLX Dácsia. Beültek az ürgék, ráadásul a nagynéném úgy, hogy a szoknyáját felhajtotta, s a nedves alsónemű cuppant rá a féltett fóliahuzatra. Szegény sofőr már bánta, hogy megállt, mint a kutya, amelyik kilencet kölykezett, de nem volt mint tenni, index balra, egyes, kuplung ki és indulás. Kis bájcsevej volt a pár kilométeres út alatt, majd megállás a gimnázium előtt.

Amikor Márta néném kiheppent a kocsiból, akkor viszont valahogy furcsamód felragadt a vizes szoknya és a combikája közé a finom fólia, és úgy feltépte az ülésről, mint etióp gyerekkutya a hollandsegélylábtörlőruhát a küszöbről. Na ekkor már szinte felüvöltött bánatában az úri soffér, hisz nem elég, hogy a szép lábszőnyegek megteltek sáros fenyőtűvel, meg agyagos tehénlepény oldattal, hanem a féltve óvott huzat is felszakadt, ráadásul egy olyan feltéttől, ami egy pizzán jól mutat, nade egy Dácsia ülésen???

Márta néném a hátsó feléből kilógó uszályt észre sem vette volna, ha a röhögéstől fuldokló két útitársa ki nem tépte volna onnan egy jól irányzott rántással.

Kérdés?

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aruslaszlo.blog.hu/api/trackback/id/tr974290135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása