Kedves gyerekek! Ma este a pórtévén egy klasszikus film látható, Dzsó Eszterhás remeke: a Nowhere to run, Jean Claude van Damme főszereplésével. Annó ezt így írták ki a mozi plakátjára: Heába fucc Vándám! A Cei trei muschetari nevű eposzt így fordította magyarra a filmszínházvezető: A három mustáros üveg. A Run Lola, run című filmet meg így: Rohany, Lolla, rohany! Nade nem erről akarok én ma este írni! Hanem a mozdonyjavításról.
Kedves gyerekek! Ma este a pórtévén egy klasszikus film látható, Dzsó Eszterhás remeke: a Nowhere to run, Jean Claude van Damme főszereplésével. Annó ezt így írták ki a mozi plakátjára: Heába fucc Vándám! A Cei trei muschetari nevű eposzt így fordította magyarra a filmszínházvezető: A három mustáros üveg. A Run Lola, run című filmet meg így: Rohany, Lolla, rohany! Nade nem erről akarok én ma este írni! Hanem a mozdonyjavításról.
A tegnap Váradon voltam, és hazafele jövet Bihar határában látom, hogy áll a személy- bocsánat régióvonat, a nyílt pályán ráadásul. Égtek a vészvillogói, a mozdonyvezető kitette a piros háromszöget elől és hátul, tehát műszaki hiba volt. Mivel arra közel a sínpár a műúthoz megálltam és a mindig nálam levő krovakészlettel (nőknek: króm-vanádium villáskulcs) segíteni indultam. A mozdonyvezető már kinyitotta a motorházfedelet és látszott is a baj, kiesett a bindungdeknialávalóstift, azaz a csapszeg a generátor szíjtárcsájából. Gyorsan visszakalapáltuk, megszorítottuk a csavart, megfeszítettük a szíjat, és máris indítani akart az atyafi, de addigra a villogók meg a fűtés leszopta az áramot az akksikból. Nem volt mit tenni, mondtam neki kézifék ki, és tegye kettesbe én meg betolom a bakterrel a szerelvényt, úgyis épp lejtett a vasút. Már tolhattuk egy ideje, mire ráadta a kuplungot és beindult az 1750 lóerős motorka. Volt öröm. Hagytuk, hogy kicsit teljenek a telepek, addig a bakter visszaszaladt a háromszögért, de az elsüllyedt a partmenti nádasban, az épp arrajáró dán cserkészlányok tanúsága szerint. Közben ellenőriztük a hűtővizet és a légnyomást a kerekekben, és észrevettem, hogy a bal első indexizzó kiégett. Pont jókor kezdtük cserélni, mert épp arrajárt egy vasúti rendőrjárőr és kérte a forgalmit, a biztosítást, meg a fényvisszaverő mellényt. Amíg a vezető mindezt megmutatta, sőt még az egézségügyi dobozkát is, épp végeztem az izzócserével. Elgondoltam, hogy esetleg egy nagy katasztrófát is okozohatott volna, ha mondjuk Diószegnél előzte volna a tehervonatot és nem látta volna a szembejövő szatmári gyors, hogy jön valami és összegerjedtek volna. Vagy ha hátulról jött volna a temesvári gyors és nem látta volna, hogy épp előzésbe kezd a mi vonatunk és hátulról belerohan. Még belegondolni is rossz, hogy milyen veszélyes egy kiégett kanyarjelző. Ezért biztonságos, ha dupla a sínpár, akkor simán elfér egymás mellett két vonat, egymás mögött és előtt meg akár száz is, kivéve mondjuk Lichtensteint, mert ott összvissz 9,5 km a vasút"hálózat". A legbiztonságosabb meg a pályaudvar, mert ott akár 4-14 sínpár is van egymás mellett, de ott ahelyett, hogy bátran előzgetnék egymást a vonatok, inkább ácsorognak és óvatosan indulnak, megállnak, ahelyett, hogy csikorgó kerekekkel húznának el egymás mellett. Ha én közlekedési miniszter lennék, akkor biztos ezen változtatnék, eképpen hamarabb el lehetne jutni ából bébe.
Összeszedtem a szerszámaimat, kezet ráztam a vezetővel és visszagyalogoltam a kocsihoz. Visszanézve megszerelt mozdonyomra, láttam, hogy rángatva gyorsít és nagyon füstöl a kéménye, ez porlasztócsúcs- és olajlehúzógyűrűkopásra utal, majd írok a CFR-nek, hogy intézkedjenek, elvégre a mi környezetünk szennyezéséről van szó, és én abban nem ismerek tréfát. Bárhol járok, mindig megtörlöm a lábam, mielőtt kimegyek valahonnan a szabadba, hogy a benti porral és mocsokkal se szennyezem a környezetet. Reggelente nem azért veszek tiszta ruhát, mert a szennyeseket nem találom, hanem azért, hogyha el kell menjek valahova, ne szennyezzem a környezetet. Én a cseresznye- szilva- almaszüret előtt mosok kezet, hogy ne piszkoljam össze a fákat. A cipőmet is mindig indulás előtt kefélem ki, és nem fordítva, szintén enviromentális okokból. Szellőztetni ritkán szoktam, nehogy a benti áporodott levegő beszennyezze a kintit. Nyersen és kenyér nélkül eszem meg a húst, mert az égett olaj és a sütés nagyon környezetszennyező. Szeretem a jó homokos, kemény vizeket, mert tudom, hogy a vesém tisztább folyadékot enged az útjára, mint amit megittam. Némelyek szerint egészséges a vizeletet is meginni, de a cső elég rövid, és pohárból nem szoktam inni, mert a mosogatás sok tiszta víz beszennyezésével jár. Ha tetszik a téma, még mesélhetek a környezetbarát szokásaimról. Most megyek kikotrom a hamut a kazánból, és igyekszem sok port felszívni, azt olvastam a 0,4 mikronnál kisebb részecskék megtapadnak a tüdőben.
