Illő dolog emléket állítani a párciumi keresztény egyetek egyik oszlopos oktatójának. Időközben rájöttem, hogy a P.K.E. (péke, ahogy dr. eszenyeiné dr. dr. széles mária nénje mondta vala) mitől lett párciumi. Ugyanis a romány kommenista párt székháza lakott benne. Abban volt a pártszínház is, a díszteremben. Na a pártszínházból lett a párci ház s abból a párciumi (sznobosan: partiumi). Zárójel bezárva.

Illő dolog emléket állítani a párciumi keresztény egyetek egyik oszlopos oktatójának. Időközben rájöttem, hogy a P.K.E. (péke, ahogy dr. eszenyeiné dr. dr. széles mária nénje mondta vala) mitől lett párciumi. Ugyanis a romány kommenista párt székháza lakott benne. Abban volt a pártszínház is, a díszteremben. Na a pártszínházból lett a párci ház s abból a párciumi (sznobosan: partiumi). Zárójel bezárva.

A párci umi egyeteknek volt egy konyhája meg egy ebédező helyiségje is, az Aranyi Jánosról megnevezett kollégiumban. Ebben az ebédelőben szoktak lenni mindenféle ebédek és vatsorkák. Egy ilyen fersingi vatsorkán megjelent hősnőnk (első nekifutásra húsnőt írtam, de az ugye nem igaz, mert csontya, vérre, és bőrre is van nekije, sőt az arcán jó vastag a herbák) és csipegetett kis kollegájaival és kolleginájaival a majomézes pityókákból, böfi salátákból, vagdalthúsas fasírozottkákból, szalámicskákból és tőtett tolmányokbull. Mindezeket fehér és vöröses borotskákkal öblintették le, esetleg szukkokkal. Nade mielőtt az egyik szavamat a másikba ne öltsem jut eszembe, hogy a zelején szokott lenni votka, brendi és lökörc is á/itív gyanánt és sós süteményestésztácska.

Amikor a nagy muladcság kezdett volt széjjelszéledni, némelyek élelmes emberek lévén kezdék az élelmet elcsomagolni. Volt olyan bátsika is, hogy zupp egy egész tálca ételt leszánkáztatott a pungászacskótasakjába. Nehéz idők voltak. Két női személyegyén pedig kezdett üvegeket összetöltögetni. Én kis naiv, gondoltam elviszik az üres csavaros butelliát paradicsomléeltevés céljából, de nem, a teli Alexandriont vitték el megivás céljából. Én nem sajnáltam, na ugye nem is vagyok én olyan ember, volt aki sajnálja helyettem is, s el is felejtettem volna a kis epizódust, ha szemfüles diákfelszolgálók úgyszintén észre nem vették volna a gyűjtögető életmódot és el nem nevezték volna azonnyomban Alexandrionnak a tettest.

Azóta már háromcsillagosból ötcsillagos lett őkelme, még jó, hogy nem kadétiskola a szapijenCIA péke, mert akkora már ő lenne a vezérőrellentábornagy.