Szeretett híveim! A freeblog lassan egy hónapja nyekezál, magyarul gyühőköl, tehát nem működik, ezért lassan áttérek ide. Gyorsan szerkesztettem valamit születésnapomra:
A baráti és talpig becsületes, békeszerető és művelt Amerikai Egyensült Államokat gondolom senkinek nem kell bemutatni. Járt-kőtt emberek, tarsolyukban sok burmogyoróval és világmegváltó ötlettel. Némely bakpista misszionáriusok eljövének Székelyhídára, hogy ott pózoljanak a sok pogány és elmaradott európai között kicsi vízöntős propagandát folytatva.
Először is nagyon-nagyon csudálkoztak, hogy errefele létezik betony és aszfaltút is. Meg internet. És folyóvíz, ami nem mederben, hanem csapból folyik. Csak ámultak, bámultak, mint a burkina-faso-i bornyú az elefántcsontpartiőrség új kapuja előtt. Erősen örvendeztek a keresztyén templomok láttán, a boltokban levő Coca-Colás palackok látványa meg egyenesen tűzbe hozta őket. Örömükben elmentek egy iskolába, hogy missziót folytassanak és kultúrát vigyenek a tudatlanoknak. Meséltek a sültkrumpli-hamburger-kóla trió fontosságáról (étkezési kultúra), az emberi jogokról (martin-luther king), a békeharcról (vietnam, irak), a nagy találmányokról (hidrogénbomba, számítógép) és a szabadságról (guantanamo). Szívesen ott lettem volna, hogy feltegyek egy-két keresztkérdést az őslakosok rezervátumairól, a Kennedyekről, a WTC csodálatos leomlásáról, Bin Láden haláláról, de nem adatott meg nekem a személyes találkozás öröme.
Bezzeg a hatodik bé osztály nebulóinak igen. Pedig ők szegényromákok javarészt, felsővárosi bevándorlók, tanácsi segélyezettek. Épp integrálás közben nyitottak be a jóságos újhazaiak (matekóra volt) és elmondták a szép rablómeséiket a móréknak is. A tolmács szépen fordított a kis citrusoknak, ők meg áhítattal meghallgatták a szép meséket az ősi kultúrákról és a világcsendőri feladatokról. A végén kérdéseket is lehetett feltenni a szép és okos bácsiknak.
A legokosabbik kisdiák felállt és ezt kérdezte nagy tisztelettel: "Honnét jöttek magik és milyen nyelven beszélnek?"
Soraimat már egy hónapja megírtam, de különös szeretettel ajánlom Kaparász Rókabónak, Vácsko Terpének, Kiwys Mannának, és Nellnek a remetelánynak, hogy gyorsan jelentseneksza fel a antidiszkriminációellenes tanácstalanságukból kifolyólag ahol akarnak s mindeközben járjanak úgy, ahogy én gondolom.
P.s. szösszenetem a képzelet szüleménye, persze nem igaz belőle semmi és millió bocsánatot kérek, ha valakit nemzetiségi önazonosságában megsértettem volna.
