Harminckét évem régen elszelelt, és gondoltam ne minden poszt ugyanarról szóljon, így hát megosztok egy régi történetet, amiből kiderül, hogy az Úr csodásan működik és megment a gonoszoktól.
Középiskolások voltunk és osztálybulit szerveztünk. Lent voltunk a Gimnázium alagsorában, az étkezőben. Kazettáról, hanglemezről szólt a zene. Néha egy kis Modern Talking a lányoknak, AC/DC a fiúknak. Jó volt a hangulat, sötétedett, már csak a kemény mag maradt. Merészet gondoltam és az otthonról elcsent, titkos lemezt feltettem és felcsendült a Tolcsvay trió Talpra Magyar című száma.
https://www.youtube.com/watch?v=EppjEYITWd0
Extázisba került a kis csapat, és együtt üvöltöttük, hogy esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! A fiatalabb olvasóknak szólok, hogy ennél kevesebbért vittek be már embert a rendőrségre, és verték le a fél veséjét a komcsi időkben! A szemem sarkából láttam, hogy megjelenik a folyósón Marza elvtárs a város egyik főszekusa, spicli, titkosrendőr, besúgó és verőlegény egyben. Gondoltam, hogy belép, kikapcsolja a zenét és mehetek tizedmagammal a rendőrségre. Ágyő szép gyermekkor! A szám viszont lejárt és mivel mindenki látta, hogy ki figyel bennünket szétszedtük a felszerelést és torkunkban dobogó szívvel hazamentünk. Aggódva vártuk a következményeket...
Nem történt semmi! Se feljelentés, se osztályfőnöki megrovás, se verés, se magaviseleti jegy levonás! Ámultunk és most már biztosan állítom az Isten óvott attól, hogy az a gazember ártani tudjon nekünk. Egy következmény mégis lett: pár nap múlva megjelent ez a mocsok Marza elvtárs az iskola folyósóján, ahol vártuk a tanárt egy tanóra kezdetén. Megállt mellettünk és annyit mondott: Baieti! Acid nu trebuie! (Fiúk, sav nem kell!) Nyilván éjszididíszí-t kellett volna mondania, de neki az AC/DC így jött le : acid...
Köszönöm Uram, hogy akkor is és azóta is óvsz a gonosztól!
